Snus
A snus őrölt nedves dohánytermék, ami a dohányon és vízen kívül sót (Na2CO3=szóda) és snustől függő aromát tartalmaz. A szájba, az alsó vagy a felső ínyhez kell helyezni. A száj nyálkahártyáján keresztül jut a snusből nikotin a szervezetbe. A nikotin önmagában nem karcinogén anyag. Ez a módszer, legalábbis a környezetre, nem annyira káros, mint a cigarettázás. A snüsszöléstől szájrák alakulhat ki. Gyakran papír-zsebkendőbe rakják, illetve kaphatók teafilterhez hasonló, apró filteres változatok is, így kisebb a szájrák kialakulásának a lehetősége.
Tubák
A tubák az orrnyálkahártyán keresztül szívódik fel. Bár roncsolja azt, az orrnyálkahártya 30 naponta megújul. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem lenne kártékony, de mindenképp kevésbé, mint az előző kettő. Mivel az utóbbi két módszernél, sokkal közvetlenebbül szívódik fel a nikotin, kevésbé kártékony mint a füstölt dohány, ahol rengeteg egyéb más anyag is található a cigarettapapírban, füstszűrőben stb. Mivel serkentő/ stimuláns, sosem lehet ártalmatlan.
Fogyasztásának története
Növénygenetikusok megállapítása szerint a dohány az Andok vidékéről származik, a mai Peru és Ecuador területéről. Az első dohányültetvényeket időszámításunk előtt 3-5 ezer évvel kezdték művelni. Amerika felfedezésekor, 1492-ben a dohány már az egész amerikai kontinensen elterjedt volt. A dohányzás (a dohány füstjének be- és kilélegzése), egy volt a dohány fogyasztásának számos módja közül. A dohányszíváson kívül a dohányt az orrukba tették, rágták, ették, itták, testükre kenték, golyócskák formájában a szemükbe tették és végbélkúpként használták. A rítusokban a harcosok arcába lehelték a harc előtt, vetés előtt a szántóföldre szórták, az isteneknek áldoztak vele, szexuális aktus előtt a nőkre fröcskölték, valamint férfiak és nők egyaránt narkotikumként használták.
Az európaiak a majákon keresztül ismerkedtek meg a dohánnyal, akik rituális és vallási ünnepeiken használták. Egyes tudósok szerint a dohányt (tabaco) arról a területről nevezték el, ahol először találkoztak vele a spanyolok, ez lehet Tobago szigete az Antillákon, vagy a mexikói helység, Tobasco. Azonban valószínűbb, hogy a tabaco szó az arab tabaqq szóból ered, mely számos gyógynövény elnevezése volt a XV. századi Európában.
A dohány felhasználásának maják által Cikar (füstölés) néven ismert módja Rodrigo de Jerez és Luis de la Torre (Kolombusz társai)révén terjedt el Európában, akik először tudtak annak létezéséről. Rodrigó de Jerezt az Inkvizíció boszorkányság vádjával bebörtönözte, mivel szerintük csak az ördög adhatta a képességet az embernek, hogy szájából füstöt eresszen ki.
II. Fülöp parancsára, Hernán de Boncalo (az Indiák krónikása és történetírója) hozta az első dohánymagvakat Európába 1559-ben. Ezeket a magvakat először a Toledo környéki Cigarrales (Kabócás) földeken ültették el, mely nevét onnan kapta, hogy a kabócák gyakran özönlötték el. Innen indult az európai dohánytermesztés, ezért egyes történészek szerint innen ered a cigaretta szó.
A sodrott dohány meggyújtása utáni elszívását leíró első mű, az “Apologética Historia de las Indias” 1527-ből Bartolomé de las Casas-tól. Később Gonzalo de Oviedo y Velázquez “Historia general de las Indias” című művében 1535-ben lerja a növényt és annak használatát.
A dohány európai elterjedése a portugáliai francia nagykövetnek, Jean Nicot de Villemain-nak (1530-1600) köszönhető, akinek tiszteletére Linné, a nagy botanikus, bevezeti a nicotin elnevezést botanikai osztályozásában. Nicot de Villemain tette népszerűvé a dohányfüst beszívását, mikor Medici Katlain (II. Henrik felesége) migrénjét ezzel gyógyította. A növény innen kapta a királynőfű, Catalinaria Nuduca és a nagykövetfű elnevezéseit.
A cigaretta eredete nem tisztázott, léteznek különböző verziók és legendák. Az egyik legenda szerint 1832-ben a török-egyiptomi háború során, egy török katona pipáját lövés érte, aki erre a pipában lévő dohány papírba tekerte és ez lett az első modern cigaretta.
Egy másik legenda szerint, az első modern cigaretta akkor született, mikor egy katona 1833-ban idegességében szénát tekert egy keze ügyébe eső papírdarabba és azt szívta.
Az első gyártott és csomagolt cigaretták 1825 körül érkeztek Spanyolországba. 1833-ban megjelentek az első cigarettásdobozok is. Brazil kereskedők elterjesztették Portugáliában is, és később egész Európában.
A krími háború során vált népszerűvé a cigaretta a francia katonák körében, akik a pipázó törököket utánozták így. 1830-ban különösen a nők körében vált népszerűvé a cigarettázás, és a spanyol cigarettapapír, melyet likőrrel ízesítettek, egész Európában ismertté vált. A cigaretta igazi elterjedését az amerikai James Albert Bonsack által feltalált gőzgépnek köszönheti, mely több millió cigaretta elkészítésére volt képes. A gép szabadalmi jogát 1885-ben James Buchanan Duke 1885-ben megvásárolta. Párizs 1870-es ostroma során a cigaretta még népszerűbbé vált.
A francia Gauloises márka nem sokkal az I. világháború előtt jelent meg, míg a Gitanes 1927-ben. A XX. században háborúk és krízishelyzetek során a cigaretta mindig nagy értéket képviselt.
A II. világháború alatt Franciaországban 400 frankot is megadtak egy doboz cigarettáért, míg az 1989-es romániai forradalom előtt fizetőeszközként is szolgált.
A dohány története
Korai fejlődés
A dohányzás európai megjelenése előtt az amerikai kontinensen az őslakosok már régóta hódoltak ennek a szenvedélynek. Mivel nagy adagban a dohány hallucinogén hatást válthat ki, a bennszülött amerikaiak soha nem használták a szert rekreációs célra. Ehelyett inkább fogyasztották pszichedelikus szerként; bizonyos törzsekben csak a tapasztalt sámánok és a varázslók használhatták. Egyes észak-amerikai törzsek tagjai erszénybe kötve nagy mennyiségű dohányt hordtak magukkal, mivel a dohány általánosan elfogadott kereskedelmi árunak számított. Mások bizonyos, szentnek tartott szertartások keretében, vagy egy alku megpecsételéseként pipában szívták el a dohányt . Életük minden szakaszában, még a gyermekkorban is, pipát szívtak rituális eseményeken. Ezek a népek úgy hitték, hogy a dohány a Teremtő ajándéka és a kifújt dohányfüst felemeli az egekbe az ember gondolatait, imáit .
Népszerűsödés
Amerikában a már európaiak megérkezése után népszerű kereskedelmi cikk volt a dohány, ami később az Egyesült Államok déli államainak gazdasági fejlődésében is hatalmas szerepet játszott, egészen a gyapot térhódításáig. Az amerikai polgárháborút követően a kereslet és munkaerő területén tapasztalható változások lehetővé tették, hogy a James Bonsack nevű úriember által feltalált cigarettagyártó gép segítségével megkezdődhessen a növekvő igényeket kiszolgálni képes tömeges termelés.
Jelenkor
Az 1900-as évek közepén fordulat állt be a dohánypiacon. Szakértők a dohányt egészségre ártalmas anyagnak kiáltották ki: véleményük szerint a dohányzás rákot, légzőszervi és keringési megbetegedéseket okoz. Ez az ún. Tobacco Master Settlement Agreement (MSA; Fő rendezési dohánymegállapodás) megkötéséhez vezetett, mely rendezte a dohánygyártók és a fogyasztók közötti peres ügyeket – az országoknak történő éves befizetések, valamint a dohánytermékekre vonatkozó önkéntes reklám és marketing korlátozások kombinációjának fejében.
Az 1970-es években Brown & Williamson keresztezéssel létrehozta az Y1 dohánynövényt. Ez a dohányfajta szokatlanul nagy mennyiségű nikotint tartalmazott, 3,2-3,5%-ról 6,5%-ra, közel kétszeresére növelve a nikotintartalmat. Az 1990-es években az amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság (FDA; Food and Drug Administration) az Y1-t hozta fel annak bizonyítékaként, hogy a dohányipari cégek szándékosan manipulálják a cigaretták nikotintartalmát.
A dohányzás mértékének csökkentése érdekében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003-ban 168 ország aláírását szerezte meg a Dohány-ellenőrzési Keretegyezmény ratifikálásához.
