A dohány (régies nevén tabak vagy tubák) a növények egy nemzetsége (Nicotiana), a burgonyafélékhez tartozik. Szárított leveléből készülnek a dohánytermékek (bagó, cigaretta, szivar, szivarka, pipadohány, burnót). Fogyasztható, használható szerves növényvédő szerként vagy nikotin-tartarát formájában, bizonyos gyógyszerek előállítására . Fogyasztás esetén leggyakrabban füst formájában történő szívásra, rágásra, szippantásra vagy tubákolásra alkalmas dohányként vagy snüssz formájában jelenik meg.
A dohány az Észak-és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Dél-Nyugat-Afrikában és a Csendes-óceán déli vidékein őshonos burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó füvek és cserjék nemzetsége. A közkeletű nevén dohány növénynek nevezett Nicotiana különböző fajtáit dohánytermékek előállítására termesztik. Az összes Nicotiana faj közül a közönséges dohányt (Nicotiana tabacum) telepítették a legszélesebb körben, és az egész világon cigaretta előállításához ezt a levéldohányt termesztik. A dohány csírázása 27 °C -on (80 °F) általában 2-5 napig tart.
Előzmények
Amerikában a dohányt hagyományosan pszichedelikus szerként használták. Azonban azt követően, hogy az európai emberek megérkeztek a kontinensre, hamar kereskedelmi áruként és rekreációs drogként vált népszerűvé. Többek között ez vezetett az Egyesült Államok déli államaiban a gazdaság fejlődéséhez, még a gyapottermelés beindulása előtt. Az amerikai polgárháborút követően a kereslet és munkaerő területén bekövetkezett változások lehetővé tették a cigaretta kifejlesztését. Ez az új termék a dohányipari cégek gyors növekedéséhez vezetett.
A dohánynak sok fajtája létezik, amelyek mindegyike a Nicotiana nemzetséghez tartozik. A nicotiana szó (csakúgy, mint a nikotin) Jean Nicot, Franciaország portugáliai nagykövetének nevéből származik, aki 1559-ben gyógyszerként küldött dohányt Medici Katalin udvarába.
A nikotin addiktív tulajdonságai miatt függőség alakulhat ki. A felszívódás mennyisége, a dohányfogyasztás gyakorisága és sebessége nagy valószínűséggel közvetlen kapcsolatban áll a nikotinfüggőség és a tolerancia biológiai erejével. Világszerte mintegy 1,1 milliárd ember, illetve a felnőtt lakosság majdnem harmada dohányzik. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint ez az elsődleges megelőzhető halálok a világon: a WHO szerint jelenleg 5,4 millió halálesetet okoz évente. A dohányzás aránya a fejlett országokban stagnál vagy épp csökken, azonban a fejlődő országokban továbbra is növekszik.
A dohányt a többi mezőgazdasági termékhez hasonlóan termesztik. A magokat a rovarok támadásának megelőzése érdekében hideg- vagy melegágyba vetik, majd a palántákat kiültetik a földekre. A dohány egynyári növény, melyet általában géppel vagy kézzel takarítanak be. A betakarítás után a dohányt szárítják, melynek során lassú oxidáció és a karotinoidok lebomlása megy végbe. Ez teszi lehetővé, hogy a mezőgazdasági termék felvegye azokat a tulajdonságokat, mely a füst „bársonyosságát” adják. Ezt követően a dohányt a különböző fogyasztási módszereknek (szívás, rágás, szippantás, stb.) megfelelően csomagolják.
Etimológia
A spanyol “tabaco” szó valószínűleg az Arawakan nyelvből, pontosabban a Karib-tengeri Taino nyelvből származik. A Taino nyelvben (Bartolome de Las Casas szerint, 1552), ez a szó vagy egy dohánylevélből készült tekercsre, vagy a tabago-ra, egy Y-formájú, dohányfüst szívására használt pipára utalt (Oviedo szerint; magukat a leveleket cohiba-nak nevezték) . A „tobaco” szó eredete lehet az arab tabbaq szó is, melyet a 9. századtól a különböző növények megnevezésére alkalmaztak . A nicotiana szó (csakúgy, mint a nikotin) Jean Nicot Franciaország portugáliai nagykövet nevéből ered, aki 1559-ben gyógyszerként küldött dohányt Medici Katalin udvarába.
Hatásai
A dohánytermékek mindegyike tartalmaz nikotint, így rendszeres fogyasztásuk esetén függőség alakul ki, melyről igen nehéz leszokni. A nikotin erős idegméreg, mely serkenti a szívműködést (megnő a vérnyomás és a pulzus), élénkíti az agyat és az izmokat, de amint ez a hatása elmúlik a túl nagy kihasználtság miatt fáradtság tünetei jelentkeznek. A nikotin serkenti az adrenalin és a dopamintermelést, így az agy „felpörög”. Rendkívül toleráns anyag, ezért amint a szervezet hozzászokik (akár 1-2 nikotinbeviteli alkalom után), folyamatosan nagyobb adagra van szüksége. Amennyiben ez nem történik meg, az élettevékenységek gyengülése figyelhető meg, rosszullét, a nikotinfogyasztás iránti vágy stb.
Társadalmi hatások
A nyilvános helyen való dohányzás hosszú ideig a férfiak előjoga volt, nők esetében pedig a szabadosságot jelképezte. Japánban az Edo időszak alatt a prostituáltak és ügyfeleik gyakran a dohányzás felkínálásának álcája alatt közelítették meg egymást, és ugyanez volt igaz a 19. századi Európában is.
Az amerikai polgárháborút követően a dohány- és elsősorban a cigarettafogyasztás a férfiassághoz és a hatalomhoz kapcsolódott, így például a tőkés sztereotípiájához is hozzátartozott. A dohányt manapság sokfelé elutasítják, világszerte dohányzásellenes szervezetek sokasága küzd a dohányzás ellen. Bhután az egyetlen olyan ország a világon, ahol a dohányzás törvényellenes.
Demográfiai hatások
2000. évi adatok szerint a világon mintegy 1,22 milliárd ember dohányzik, a férfiak nagyobb valószínűséggel dohányoznak, mint a nők , bár a kor előrehaladtával csökken a nemek közötti különbség A szegények nagyobb valószínűséggel dohányoznak, mint a gazdagok, és a fejlődő országokban valamint az átmeneti gazdasági rendszerekben élő emberek is többet füstölnek, mint a fejlett országok lakosai . Az Egészségügyi Világszervezet 2004-es jelentése szerint a világon évente bekövetkező 58,8 millió halálesetből 5,4 millió függ össze a dohányzással.
Egészségügyi hatások
A dohányzás leggyakrabban szív- és tüdőbetegségekhez vezet, valamint jelentős kockázati tényező a szívinfarktus, az agyvérzés, a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD), a tüdőtágulás és a rák (elsősorban a tüdőrák, a gége és a szájüreg rákos megbetegedése valamint a hasnyálmirigy-rák) kialakulásában.
Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint a dohányzás 2004-ben 5,4 millió halálesettel volt összefüggésbe hozható , és a 20. század folyamán 100 millió ember halálát okozta . Hasonlóképpen, az amerikai Betegségfelügyeleti és Megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention) a dohányzást, mint “a fejlett országok emberi egészségre gyakorolt legfontosabb megelőzhető kockázataként és a korai halál egyik fontos okaként” jellemzi “.
A dohányzási ráta a fejlett országokban stagnál vagy épp csökken; az Egyesült Államokban 1965-2006 között a felére csökkent – a felnőtteknél 42%-ról 20,8%-ra . Ezzel szemben a fejlődő országokban a dohányzási ráta évente 3,4%-kal növekszik .
Gazdasági hatások
A dohány használatának tulajdonítható betegségek terhei és a korai halálozás aránytalanul nagy mértékben sújtják a szegényeket: az 1,22 milliárd dohányzó emberből 1 milliárd él fejlődő országokban vagy átmeneti gazdasági rendszerekben .
Indonéziában a legalacsonyabb jövedelmű emberek összes kiadásuk 15%-át költik dohánytermékekre. Egyiptomban az alacsony jövedelmű háztartások háztartási kiadásainak több mint 10%-át a dohány teszi ki. Mexikóban a háztartások legszegényebb 20%-a jövedelmének 11%-át költi dohányra .
Politikai hatások
A dohánylobbi pénzt ad a politikusoknak, hogy azok szavazzanak a dohány deregulációja mellett. Becslések szerint az amerikai dohánylobbi naponta átlagosan 106,415 dollárt költ a törvényhozás befolyásolására, azonban az ágazat veszített támogatásából, amikor az USA főállamügyészeinek nemzeti szövetsége (National Association of Attorneys General – NAAG) vádat emelt a dohányipari érdekképviseleti csoport, a Tobacco Institute ellen . Ennek következtében jött létre az ún. Master Settlement Megállapodás, amely arra kényszerítette a szervezetet, hogy feloszlassa önmagát .
A nikotinbevitelnek több módja is van:
- a legelterjedtebb, a cigaretta
- a svédeknél és az amerikai baseball játékosoknál rendkívül közkedvelt snus (snüssz)
- a legártalmatlanabb a tubák burnót
Mivel a cigarettát valószínűleg mindenki ismeri, az alábbiakban inkább a másik két módszer lesz kifejtve.
